"Elengedni valakit nem azt jelenti, hogy megszűnik a fájdalmad. Amíg szereted, fájni is fog a hiánya. Ez nem baj. Attól még elengedheted. Sírva búcsúzunk egymástól, s ha igazi a szereteted, ez egy jó sírás. Elválasztva lenni bárkitől is, akit szeretünk: fáj. Ha már nem fáj: nem is szeretjük. (...) Az elengedés nem azt jelenti, hogy az ember szíve kihűl. Nem azt jelenti, hogy elfelejtem örökre. Nem közönyt jelent. Az elengedés azt jelenti, hogy hagyom őt szabadon repülni, szállni, a maga útján - abban a biztos reményben, hogy visszatalál majd hozzám. De amíg nincs itt, mindig hiányzik. És fáj."

Sziasztok. Ez az oldalnak a legszomorúbb része... Itt emlitést teszek azokról az állatokról, akik a családom tagjai voltak...igaz még most is azok de sajnos elkelett öket engednem... 

Jocó nyuszi.

Élt.: 2003-2007(dec.)
Szegény egyetlen nyuszikám, mindig emlékezni fogok rád... minden reggel hiányzól, mivel nincs kit kiengedni kivel játszani... kit megetetni. 
Hiányzól...

Tengerimalacok: 
Marci

2006-2008 
Szerencsére ő nem  meghalt, ő csak elment tölem. Öcsém alergiája miatt..
Család ugy döntött megválunk töle....
Ő is hiányzik, hiányoznak a röfögései... A Furfangossága, a játékai... kis bolondom...

Lili

2007-2008
Ő is él még. Ő volt a kiskedvencem, Mivel gyönyörü volt. és okos.
Igaz néha hárpia is.. ha nem tetszett neki valami, Harapot...
Gyönyörű szöre volt... Ő Marcival ment el együtt..
Egyszre született töle egy alom.. jó volt látni hogyan cserepedtek.
Ő is nagyon nagyon hiányzik :(



Remélem, ezt a listát nem kell nagyon folytatnom, De megkell Emlitenem. Herényi Croki Cédát. (ő róla is lesz hamarosan kép...) Aki a gyerekkorom kisjátszótársa volt.. egy fekete spániel...